gammo

kitchen & more

Ügyfélszolgálat: 06-70-603-9099
Nyitva tartás: 08:00-16:00 (H-P)

Blog

Miért adnak falatnyi kaját a menő éttermekben?

2018. 05. 27.

Miért adnak falatnyi kaját a menő éttermekben?

Egy-egy exkluzívabb étteremben gyakori jelenség, hogy a különleges fogásokat kisebb adagokban szolgálják fel. Ilyenkor épp csak a tányér közepén találni egy falatnyi ételt, leöntve valami élénk színű szósszal. Az eredmény látványos, de sokak szerint inkább látványosan kicsi. Ahogy egyes fanyalgók (vagy az igazmondók, kinek hogy) szokták mondani: „mifelénk az ilyen tányért szó nélkül elmosogatják.”
 
De van ebben igazság?

A hazai gasztroszintér nagyjai szerint nem sok. Mindenesetre érdemes megnézni, milyen érvek szoktak előkerülni, amelyek árnyalhatják a képet. Mert a kicsi adagoknak és a relatíve magas árnak a profik szerint igen is van praktikus oka és magyarázata.
 
Egy fine dining étteremben a menü 6-8 adag ételre van tervezve, itt nem az egy nagy, hanem a „sok kicsi sokra megy” elv érvényesül. Jókuti András gasztroguru megfogalmazásában: „Amikor anyukámtól csülkös bablevest kapok, szomorú lennék, ha egy kis csészével adna, viszont amikor a séf egy ívet vázol fel a vacsorával, ezt csak több fogáson keresztül, kis adagokban tudja megtenni, hiszen nem lehet megenni nyolc nagy tányér fogást.”
 
(kép forrása: Flickr)

Az ételsor itt mindig egy kompozíció: van neki felütése, csúcspontja lecsengése - ezzel szemben ha kifőzdéről vagy házi kosztról beszélünk, általában a takarékosság mind pénzben, mind időben fontos szempont, a háziasszony vagy házigazda nem tud hosszú menüsorokat összehozni, egy-egy fogással igyekszik jóllakatni az egész családot. A fine diningban viszont az étkezés egy kényelmes befogadást igénylő, artisztikusabb művelet, amiben az ízeké és nem az adagoké a főszerep. A fogyasztók egy ilyen ételsort kóstolva gyakran elemzők is, így elidőznek egy-egy fogásnál, illetve a hozzá felszolgált bornál. A több kisebb adagban felszolgált étel segítségével pedig a séf igyekszik minél többet megmutatni saját tehetségéből és az étterem stílusából. Ebből a szempontból a degusztációs (kóstoló) menü képes talán a legnagyobb spektrumot lefedni, a legtöbb színt, ízt és változatosságot bemutatni.
 
Persze ezt a gasztroműfajt nem kell mindenkinek szeretni. Szintén Jókuti zenei analógiájával élve: az opera nem való akárkinek, de emiatt még nem kellene minden létező fórumon kikelni ellene és helyette felmagasztalni például a popkoncerteket.
 
Árban is jelentős szakadék van a két műfaj között, ezért sokan túlárazottnak tartják a fine diningot. Viszont számos magyarázat létezik az első blikkre kiugróan magas árra. Az egyik jellemző vélekedés szerint a fő ok az alapanyagok minőségében keresendő. Hartai Csaba éttermi tanácsadó a balatonszemesi Kistücsök étterem esetében egyszer az egyik legegyszerűbb alapanyaggal, a burgonyával példálózott. Az étterem tulajdonosa a keszthelyi kutatóintézetben kiválasztotta magának a megfelelő somogyi fajtát, azóta azt termeszteti magának. Ez sokkal drágább, de így helyi alapanyagok és ízek kerülnek a fogásaikba. De ugyanúgy meg kell fizetni egy tehetséges séfet, a minőségi húst, aminek a nem 100%-os részeit sok drágább étteremben egyszerűen kidobják, vagyis feláldozzák a minőség oltárán.

Egyáltalán mi ez a fine dining?

Széll Tamás sztárséf például a szokottnál tágabban értelmezi a fine diningot, szerinte a kis adag nem feltétel, egy jó bográcsos harcsapörkölt is lehet „fájn”. „A határok a gasztronómiában sohasem voltak annyira elmosódottak, mint most” - mondja.” Szóval a fájdájning az minden, ami jól esik, miután jóllaktál. Ha valami rossz, akkor az nem az, akkor sem, ha háromcsillagos. Szerintem” - teszi hozzá. Mizsei János, a budapesti Mák Bistro tulajdonosa pedig az alapanyagokra vezeti vissza a műfajt, kissé a fentebb leírtakhoz is kapcsolódva. „Én úgy gondolom, egy fine dining étteremnek az a célja, hogy élményt teremtsen. Az élmény pedig az alapanyagból és a stílusból indul ki. Régen azt tartották fine diningnak, ahol csipesszel tálaltak és fehérkesztyűs volt a szervíz, a csipesz azonban csak egy tárgy. Nem abból születik az élmény” - fogalmazott a szakember évekkel ezelőtt.
 
Ha viszont valaki nem született sztárséfnek, és nem is tud megfizetni egyet, hogy az hétvégente a konyhájában őgyelegve összedobjon neki egy személyre szabott degusztációs menüt, akkor sem kell csüggedni! Az Assistent Original-lal időről-időre mi is séfekké válhatunk, de egy tehetséges kuktát mindenképp képes kiváltani, hála a sok konyhai műveletnek, amit rábízhatunk. Nincs más hátra: fine diningra fel!

Hasonló cikkeink a témában: